Csendes Percek, 1988 (36. évfolyam, 2-3. szám)

1988-03-01 / 2. szám

NAGYPÉNTEK, ÁPRILIS I. — Olvassuk.: Mat. 27:33-50.

„Méreggel elegyített ecetet adtak neki inni, és megízlelvén nem akarta meginni.” (Máté 27:34)

Sohasem értjük meg a Golgotát, ha nem lesz valóság a számunkra, hogy Krisztus helyettünk halt meg. Ezért utasította el a méreggel kevert bort. Mivel a keresztrefeszítés határtalan fájdalmat okozott, a felkínált ital irgalmas cselekedet volt az áldozatok számára. De az Úr Jézus úgy ment a keresztre, hogy elviseli Isten haragját, életét adva a világ bűnéért. Ez pedig azt követelte, hogy teljes öntudatánál legyen, mikor testi fájdalmakban, gyalázatban, lelki kínokban a kereszten függ. — A Szentírás világosan kijelenti, hogy Urunk szenvedése és halála, helyettes szenvedés és halál volt.

2Kor. 5:21-ben ezt olvassuk: „Azt. aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk...'' A keresztrefeszítésben az ember gonoszságának legnagyobbfokú megjelenését láthatjuk. Ez viszont képet ad nekünk arról, hogy Isten mennyire szeret minket. Krisztus értünk, bűnösökért halt meg. 3 rettentő kínos órán át tűrte a pokol szörnyűségét, hogy engesztelő áldozat legyen bűneinkért, sőt nemcsak a miénkért, hanem az egész világéért is. Ez volt az, ami kifacsarta belőle a kiáltást: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?" Ott függött, elhagyatva az Atyától, hogy mi sose legyünk elhagyatva az Istentől. Ő hordta a büntetést, amit mi érdemeltünk volna. Milyen csodálatos üdvözítő terv! Csodálatos Megváltó! Krisztus helyettünk, érettünk halt meg.

IMÁDKOZZUNK: Drága Úr Jézus! Ámulva állok ma kereszted alatt. Megfoghatatlan szeretetedért légy áldott. Ámen.

— Jézus vette a mi helyünket, hogy mi vegyük az Ő békességét. —

Charlotte E. Reedy (Tennessee)

34