Csendes Percek, 1985 (33. évfolyam, 2-6. szám)

1985-03-01 / 2. szám

VASÁRNAP, ÁPRILIS 28. — Olvassuk: Mikeás 4:1-5. „Jaj azoknak, akik hamisságot gondolnak.” (Mike­ás 2:1) „Mit tesz Isten? Úgy értem, mit akar Isten?” — kér­dezte bibliaóránkon az egyik aggodalmaskodó férfi, ami­kor Mikeás próféta üzenetét mai napjainkra próbáltuk vonatkoztatni. „Isten egy világot egységben élő világot formál,” — mondta a vezetőnk. „Ha ez úgy van, ezzel miért tölt az Isten olyan sok időt?” — erősködött a kérdező. „Embereken át dolgozva: te ezt miképpen valósíta­nád meg?” — válaszolt a vezető. Mikeás óvott a hamis biztonságtól. Júda népe meg­szegte esküjét és nem figyelt Istenre. Mégis, a rom­lott vezetők azt mondták, hogy Isten kedveli és megvédi őket. Mikeás tiszta istentiszteletet, vallási megújulást és társadalmi igazságosságot követelt. A csak magával törődő, magát Isten kizárólagos né­pének gondoló Júda figyelmen kívül hagyta azt az üze­netet, hogy Isten szeretete és irgalma minden nemzeté. Ezért országuk ítéletet és leverettetést szenvedett. Ké­sőbb a távoli Babilonban a nép megtanulta, hogy Isten a történelem és a reménység Ura. Akkor megváltásban részesültek és visszatértek saját földjükre. IMÁDKOZZUNK: Istenünk, Mikeás igazság és béke lá­tomása a mi reménységünk is. Segíts fokozni erőfeszí­tésünket a társadalmi igazságosság és megbékélés létre­hozására. Ámen. — Isten megítél és meg is vált. — Mary Edith Barron (California) 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom