Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1984-01-01 / 1. szám

SZOMBAT, JANUAR 28. — Olv.: Ján.: 21:15-22 „Monda néki Jézus: Ha akarom, hogy ö megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá? Te kövess engem!”

(Ján.21:22)

Fiatal koromban édesanyám kisebb háztartási munkák végzését bízta reánk, gyermekekre. Mi, testvérek, persze, gyakran zúgolódtunk. Ki-ki a reá jutó munkarészt súlyosabbnak vélte a másikénál. ,,Ha minden figyelmeteket munkátok gondos elvégzésére fordítjátok, nem lesz időtök arra figyelni, hogy a többiek mit csinálnak” — intett minket édesanyánk. Lényegében azt mondta, amit bibliai idézetünkben Jézus felelt Péternek.

A bibliai jelenet a Tiberiás tengernél játszódik le. A feltámadott Jézus szelíd szemrehányásként hányszor kérdi meg Pétert, hogy szereti-e Őt. Majd annak igenlő válaszára fellebbenti a tanítvány előtt a jövőt, t.i., hogy életét az Ő szolgálatában fogja feláldozni. Ebben az ünnepélyes pillanatban, amikor Péter egész lelkét az előtte álló feladat nagyszerűsége kellene, hogy eltöltse, ő arra kíváncsi, hogy mi lesz a sorsa apostol-társának, Jánosnak. Megértjük Jézus feddését, amint így felel Péternek: „Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá? Te kövess engem!”

Gyengeségeink sokszor tesznek olyanná, mint Péter volt. Az Úr szolgálata teljes odaadást, tökéletes elmélyülést kíván tőlünk. Mi pedig Istentől kapott képességeinket gyakran mégis arra használjuk, hogy azt kutatjuk: embertársaink elvégzik-é a rájuk szabott munkát.

IMÁDKOZZUNK: Jóságos Istenünk, kérünk, segíts, hogy a reánk bízottakat hűséggel elvégezzük. Jogod csak Teneked van felebarátunk teljesítményét megbírálni. Ámen. — Jézust kell követnünk, nem egymást. —

Morris June (Georgia)30