Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1984-01-01 / 1. szám

,,Közel van az Ür a megtört szívekhez, és megsegíti a sebzett lelkeket.” (Zsolt.34:19)

Krisztusban hívő férjem 94 éves korában elhunyt, alig másfél hónappal aranylakodalmunk előtt. A nagy veszteség után, a temetés napján elestem és eltörtem a karom . Egyetlen leányom ekkor házába fogadott. Mivel úgy gondoltam, hogy terhére vagyok neki, nagyon levert lett a hangulatom. Nyomorúlt állapotban voltam. Nem tudtam járni és állandó fájdalmaim voltak. Lassan gyűlölni kezdtem mindenkit, még saját családomat is, akik pedig oly sok szeretettel vettek körül. Azért imádkoztam, hogy meghaljak. Elfeledkeztem az egyedüli segítségről, Isten örök szeretetének forrásáról, mely mindnyájunknak, mindig rendelkezésünkre áll.

Egyszer leányom egy keresztyén, hívő orvoshoz vitt el kezelésre, aki ellátottá szükséges testi és lelki gyógyszerekkel. A gyógyulás lassú volt. De keserű imáim fokozatosan elmaradtak. Most arra kértem az Urat, hogy töltse meg lelkemet szeretetének mindent gyógyító csodálatos balzsamával. Isten csak erre várt, hogy kinyújthassa segítő kezét felém. Szeretteim, barátaim vigasztaló, imádságos levelei tudatosították bennem az érzést, hogy szeret az Isten.

Most már tudom, hogy az Úr azért adja reánk a megpróbáltatásokat, hogy jobban megtapasztaljuk az Ö vigasztaló szeretetének melegét és hogy másoknak is hirdessük annak végtelenségét.

IMÁDKOZZUNK: Drága Megváltónk, add, hogy soha se feledjük, hogy te mindig kész vagy boldoggá és gyümölcsözővé tenni minket. Ámen.

— Életünk új értelmet nyer Isten szeretete által. —

Evans N. Ruthella. (Kansas) 31

VASARNAP, JANUAR 29. — Olvassuk: Zsolt. 34