Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1984-05-01 / 3. szám

„És megjelent néki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből.” (2Móz.3:2)

Vannak az életben felejthetetlen találkozások, melyek elkísérnek a sírig. Mégis a legmegrendítőbb az, mikor az élő Istennel találkozunk. És van ilyen. Persze ez nem ott, nem akkor és nem úgy történik legtöbbször, ahol amikor és ahogy mi szeretnénk vagy elterveztük, hanem Isten akarata szerint. Mi úgy szeretnénk megkészíteni magunk utunkat Istenhez vagy gyermekeink, unokáink útját Hozzá, de meg kell tanulnunk, hogy ez nem rajtunk áll, hanem egyedül Istenen, az Ó hatalmán és szeretetén. Evégre pedig Isten nagyon különböző módon cselekszik. Olykor olyan pillanatban történik, mikor legkevésbé vártuk. Néha emberek társaságában, kik mások, mint mi. Máskor Isten Igéjének hallása, vagy olvasása közben. Néha a természet csodáiban, ő tudja, Isten, mikor kész egy szív. — Mózes a pusztában egy égő, de elnemégő csipkebokor előtt találkozott Istennel (az angyal Isten jelenlétének képviselője), s annak közepéből hallotta az Ő parancsát. Jákobbal Isten egy puszta, köves helyen találkozott, s mert bűnbánatban való összetörése nem volt teljes, 2-odszor is talákoznia kellett a szent Istennel a Jabbok révénél, amikor már nincsenek feltételei, mikor igazán új ember lesz új névvel. Ma pedig mindenkit hív a kereszt alá, hogy ott bűneit megbánva, megtérjen, új élete legyen.

IMÁDKOZZUNK: Istenem, köszönöm, hogy Te előbb szerettél engem, mint én Téged. Köszönöm kegyelmed. Ámen.

— Aki egy döntő találkozásban legyőzött, azután is javadra cselekszik. — Kevin R. Harwell (Texas)

VASÁRNAP, JÚNIUS 24. — Olvassuk: 2Móz.3:l-12.

57