Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-03-01 / 2. szám

Az elhalt Martin Luther Kingnek volt egy álma. Egy olyan társadalomról álmodott, amelynek igazi jellege a béke, a harmónia, a szeretet és kölcsönös megbecsülés lesz. Álmodott egy olyan korról és egy olyan országról, ahol minden ember, tekintet nélkül fajra, kultúrára, Isten nagy családjaként tud együttélni. És mert ő mert egy ilyen álmot álmodni, és mert igyekezett is azt előmozdítani, a fajok közötti jó viszonyulás, megértés nagyobb előhaladást tett, mint ezt a legtöbb ember valaha is lehetségesnek vélte.

Szabad álmodnunk nekünk is. És legyen az egy ajtónyitás a jelenből a jövőbe, az esetlegesen tehetőkből a lehetetlennek látszókba, a szomorú valóságból az ideálisba. A történelemben minden haladás valakinek az álmából ment át a valóságba. Ahogy a gondolat megelőzi a tettet, úgy kell az álmodóknak megelőzni, inspirálni a cselekvőket. Mindkettőre szükség van, ha látni akarjuk Isten országa köztünk való megjelenését. Isten népe soha sem lehet a csüggedés, leverettetés népe. Nekünk győztes Urunk van. A bennünk levő Lélek inspirál, erőt ad a jóért, az Isten elgondolt tervéért való harcra.

IMÁDKOZZUNK: Istenünk, Tied az álmodozásokból, a látásokból fakadó alkotások csodája. Ébressz fel minket, hogy megláthassuk mi a legjobb, leghelyesebb magunk és embertársaink javára. Segíts, hogy a Tőled kapott álmokat megvalósítsuk. Ámen.

— Keressük Istenünk tervét az életünkre, így álmunk megvalósul. W. Rayburn Gentry (Tennessee)

SZERDA, MÁRCIUS 16. —Olvassuk: Ap.Csel.2:14-21

„...a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak...” (Ap.Csel.2:17)