Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-03-01 / 2. szám

1981 októbere volt életem legrosszabb hónapja! Három szemoperáción mentem át és a jövő bizonytalanságához még a fizikai fájdalom és unalom is hozzájárult. Hasznavehetetlennek éreztem magamat és nagyon levert voltam. Mégis a hónap folyamán és azután is éreztem, hogy családom és barátaim mind megolsztják terheimet. Imádsággal, simogatással, lapokkal és élelemmel halmoztak el. Egy levél így hangzott: „Úgy látom, hogy te is abba a kluba tartozol, amelynek tagjait szerencsétlenség bármely pillanatban érheti, de talán mégsem — azért csak élj egy normális életet!

Amint Pál a galáciai gyülekezetnek írt, erre kérte őket, hogy hordozzák egymás terhét. Másokról gondoskodni, velük együtt érezni, segíteni, a gyengéket erősíteni a Biblia egyik központi üzenete. Ha megosztjuk fájdalmas élményeinket másokkal, vagy résztveszünk másokéban, életünk megújul és erősebbek leszünk. Pál mindig arról írt, amiről tudta, hogy fájó és érzékeny minden emberben. Aztán komoly, tapasztalatból jövő jó tanácsokkal próbált segíteni.

Mikor valakinek telefonálunk, egy lapot vagy egy szerény kis ajándékot küldünk, vagy meglátogatunk egy beteg vagy magányos embert, nemcsak másoknak a terhét hordozzuk, hanem életünk is új értelmet kap.

IMÁDKOZZUNK: Drága Istenünk, segíts megértenünk, hogy ha valami örömöt, lelki növekedést vagy nagyobb megbecsülést hozunk egy másik ember életébe, az Neked tetsző szolgálat. Ámen.

— Mikor másoknak a terhét hordozzuk, életünk célt és értelmet talál. — McDermet W. Vilmos III. (Indiana)

CSÜTÖRTÖK. MÁRCIUS 17. — Olv.: Galata 6:1-10

„Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a

Krusztus törvényét.” (Galata 6:2)