Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-03-01 / 2. szám

„Szeretteiin... szeretnünk kell egymást... Ha szeretjük egymást, az Isten bennünk marad és az ő szeretete teljessé lett bennünk.” (I. János 4:11,12)

Szeretetünk mutatja meg, hogy bennünk van-é az Isten? Szeretni többet jelent egy puszta érzelemnél.

Egy fiatal leány későn tért haza barátnőjétől. Édesanyja, aki ajtót nyitott neki haragosan támadt rá:

„Hol voltál olyan sokáig?”

„Juliskáéknál voltam. Juliskának eltörött a játékbabája” — felelte a kislány.

„És mi köze ennek ahhoz, hogy te ilyen későn jössz haza” — folytatta a felháborodott anya. „Nem hiszem, hogy te meg tudtad volna javítani a törött babát.”

Kissé sírósan felelt a gyerek:

„De Anyám, nem tehettem meg, hogy ne sírjak együtt Juliskával!”

Az igazi barátság együttérzést követel. Az az igazi barát, aki a bajban is megmarad barátnak. Az, aki kiáll barátja mellett és a barátságát cselekedetekben fejezi ki.

IMÁDKOZZUNK: Szeretetnek Istene, taníts együttérzésre, barátainkkal való együtt-szenvedésre és arra, hogy meg tudjuk osztani velük örömünket, bánatunkat. Nyisd meg szíveinket, és úgy töltsd meg szeretettel, hogy az szabadon folyhasson embertársaink javára. Hallgass meg, amikor kérésünket azzal az-imádsággal fejezzük ki, amelyre Szent Fiad tanított: „Mi Atyánk...” Ámen.

— Lehetsz bőkezű szeretet nélkül is, de nem lehetsz szeretett bőkezűség nélkül. —

Moore Phyllis, (New York)

SZERDA, MÁRCIUS 2. — Olvassuk: I. Ján. 4:7-19.

4