Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-01-01 / 1. szám

HÉTFŐ, JANUÁR 24, 4- Olvassuk: Dán. 6:6-23.

„El nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled."

(Józsué 1:5)

1980. december 14-én vasárnap férjem hirtelen szívszélhüdésben elhunyt. Az orvosok mindent megpróbáltak, hogy életét megmentsék, de minden próbálkozás hiábavalónak bizonyult. Keserűségemet és fájdalmamat szóval ki nem lehetett fejezni. E tragédia teljesen felfordította az életemet. Mikor lelkipásztorom és a gyülekezet tagjai vigasztalni próbáltak, én csak így sóhajtoztam : ,,Ó, Istenem, miért hagytál el engemet? E fájdalom és keserűség több, mint amit hordozni bírok!”

A temetés után egyedüllét és tehetetlenség nehezedett rám. Minden férjemre emlékeztetett. Összetöröttségemben semmit sem tudtam tenni, még imádkozni sem. Ám e mélységben egyszer csak az Úr szava szólt hozzám a Csendes Percek egyik címlapjáról, ami Dániel prófétát ábrázolta az oroszlán barlangban. Dániel bántatlanul maradt, mert az Úr megőrzi. Én magam is Dániel helyzetében éreztem magam, keserűségem és fájdalmam mint oroszlánok vettek körül, hogy prédáivá tegyenek. De Isten így szólt szívemhez: Ne félj. én veled vagyok. Egyszerre nem éreztem magam elhagyottnak, békesség töltött el és reménység járta át szívemet.

IMÁDKOZZUNK: Ó, élő Isten, köszönöm, hogy velem vagy, jelenléted megerősít és képes legyőzni minden megpróbáltatást. Köszönöm az örök élet reménységét, mely az enyém az Úr Jézus érdeméért. Ámen.

— Adjunk hálát Istennek örömben és bánatban. —

Mrs. Lily H. Lin (Hong Kong)

26