Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-01-01 / 1. szám

Moi

Jézus így szólt: ,,Ahol ketten, vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.”

(Máté 18:20)

Csengett a telefon. Egyik jó barátnőm hívott fel. Egyszer, amikor elveszettnek és egyedül éreztem magam, hittel és imádsággal ő emelt fel, megbátorított és segített Istenhez közelednem. Most pedig ő érezte magát elhagyottnak. Amint beszélgettünk, biztosítottam az Űr jelenlétéről és emlékeztettem arra, hogy a múltban mennyire segített engem talpra állanom. Megszűnt könnyezni és a telefonon át együtt imádkoztunk.

Telefon beszélgetésünk után a bejárati folyosónkra lemenőben láttam, hogy az ajtó oldalain levő két villanyégő közül az egyik repdesni kezdett és kialudt. A folyosó zordnak és homályosnak látszott. Arra emlékeztetett, hogy amikor valaki egyedül küszködik a hit lángja hordozásában, nehéz terhet visel. De a hit lángja fellobban és megerősödik, amikor ezt valaki mással együtt hordozzuk, mert Krisztus közöttünk van. A kiégett villanykörtét kicseréltem és a folyosót megint betöltötte a két egyidejűleg égő körte meleg, vidám ragyogása. Ugyanígy Isten lelke világosít meg minket, amikor egyesülünk hitünk egymással részeltetése által.

IMÁDKOZZUNK: Szerető Urunk, áldj meg, hogy lelked világossága legyünk, amint egymás terhét hordozzuk és megosztjuk. Ámen.

— A hit lángja gyűl fel, amikor segítünk egymás terhét hordozni. —

SZOMBAT, JANUÁR 22. — Olvassuk: Prád. 4:9-12.

Carolyn R. Treu (Wisconsin)

24