Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-07-01 / 4. szám

Édesanyám kórházi ágya mellett ülök, akin holnap reg­gel nagyobb műtétet fognak végezni. Amint itt ülök mel­lette, átjárja szívemet az a megnyugvás, hogy Isten vele van édesanyámmal és énvelem is. Barátoktól és rokonoktól kapott virágok vannak az ab­lakpárkányon. Gyógyulást kívánó üdvözlőlapok az éjjeli­­szekrényen. Mindezek—megannyi szóval és jelbeszéddel — szeretetről beszélnek: az édesanyám iránti szerete­­tükröl. Jönnek-mennek az ápolónők, hogy megnézzék, kényelemben van-e s megtörtént-e mindenről a gondos­kodás. Hozzák a vacsorát, hogy ez is erőt adjon neki a következő nehéz napra. Barátaink mosolygó arccal néz­nek be rá, hogy barátságos szóval és apró ajándékok­kal biztosítsák őt afelől, hogy gondolataikban és imáik­ban hordozzák. Máté evangélista elmondja a fönti Igében, hogy Jézus tanítványainak azt ígérte, hogy mindig velük lesz, akkor is, amikor jövőjük bizonytalannak látszik. Holnap, ami­kor édesanyámat operálják, mind őneki, mind énnekem az a bizonyosság fogja eltölteni szívünket, hogy Isten ve­lünk van és gondoskodik minden szükségünkről, bármi le­gyen is az. IMÁDKOZZUNK: Könyörülő Isten, köszönjük Neked, hogy Te szerető és gondoskodó Istenünk vagy. Bíztass meg bennünket afelöl, hogy minden napon mellettünk állsz és erőt adsz szembenézni sorsunkkal. Köszönjük ezt, a Jézus nevében. Ámen. — Gyakran barátaink szeretetén keresztül bizonyoso­dunk meg Isten szeretetéről. — Leffler Marilyn (Michigan) CSÜTÖRTÖK, JÚLIUS 7. — Olvassuk: Zsolt. 105:1-5. Jézus mondta: „Én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Máté 28:20) 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom