Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-03-01 / 2. szám

,,Mint az arany alma ezüst tányéron, olyan a helyén mondott szó (Példabeszédek 25:1) Egy egész sereg vendég volt esedékes, valami 150 sze­mély. Minden évben egyszer a gyülekezetünk szeretet­­vendégségképpen meg szokta hívni a falunk szegényeit. A baj azonban ott kezdődött, hogy a szakácsunk fel­mondott és más városba költözött. Az pedig, akit helyet­te felfogadtunk, az utolsó pillanatban meggondolta magát és nemet mondott. Mitévők legyünk? Ide-oda telefonál­tunk, amíg valaki megígérte, hogy félórán belül eljön se­gíteni : de eljönni nem jött el. Kétségbeesve tördeltük a kezeinket. Mit tehetnénk? És abban a pillanatban kinyílt az ajtó és belépett va­laki, barátságos mosollyal, felajánlva segítségét. Az az egyetlen szó: „segíthetek?”, úgy hatott ránk, mint a fenti bibliai idézet. Arany alma — ezüst tányé­ron ... Lali barátom meg is jegyezte: „bizonnyal Istennek drága keze indította ezt az asszonytestvérünket erre a szolgálatra!” Isten mitőlünk is elvárja, hogy így cselekedjünk. Fog­laljuk bele beszédünkbe mi is az arany-alma-szerü sza­vakat és kifejezéseket. Tedd szokásoddá az ilyen szava­kat: „segíthetek?” „barátod szeretnék lenni”, avagy „szeretettel szolgálnék néked!” IMÁDKOZZUNK: Urunk, Aki számtalan szép szót ad­tál nékünk a mi magyar nyelvünkbe, add hogy használ­juk is mi azokat, és nemcsak üres szavakként, hanem szívünknek meggyőződésével. Jézusunkért, Ámen. — Valakinek ma szüksége van az én meleg szavamra. Duffield Lujza (Tennessee) SZERDA, ÁPRILIS 6. — Olvassuk: Fii. 2:1-4. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom