Csendes Percek, 1982 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Pál írta: „Krisztusban híressé lett az én fogságom a testörség egész házában és minden mások előtt.” (Fii. 1:13)

Jelenleg több ezer ember van börtönben — különösen Dél-amerikában — amiatt, hogy a Krisztus követői lettek, és az Ő nevében szolgálnak embertársaiknak.

Nemrégen én is 37 napot töltöttem börtönben igazságtalan vádak alapján. Egy barátom szintén hasonlóképpen járt. Emlékezem egy kijelentésére: „Mindenkinek jó volna személyesen megtapasztalni, mit jelent börtönben lenni.” Pál apostol tudta ezt, mert ő sokszor volt börtönben és Krisztus foglyának is nevezte magát.

Egy este többen összegyűltünk a börtönben és együtt olvastuk azokat a bibliai verseket, melyekben Pál apostol gyönyörűen tesz bizonyságot a hitéről, mikor ő is börtönben volt. Az ő szavai nagy hatással voltak ránk: Vigasztalást és reményt adtak. Visszatartottak a csüggedéstől is. Bátor és csodálatosan szép bizonyságtétele a hatóságok előtt segített, hogy nyomorúságos helyzetünket mi is felhasználjuk szolgálatra. Egy lelkész kollegám az Egyesült Államokban, aki olvasta bizonyságtevésemet arról, hogy Pál szavai milyen nagy erőt jelentettek számomra, ezt kérdezte: „Miért van az, hogy a legmegrázóbb prófétai szavak mindig raboktól jönnek.”

IMÁDKOZZUNK: Istenünk, hálát adunk Neked azokért az élményekért, melyekben szabadságunktól megfosztva volt részünk. A te hatalmad akkor a legnyilvánvalóbb, mikor mi gyöngék vagyunk. A megfeszített Jézus nevében. Ámen.

— Miért van az, hogy a felszabadító üzenet mindig rabságból jön? —

SZERDA. FEBRUÁR 3. — Olv.: 2 Kor. 12:1-10

Arias Martinet (South America)