Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-09-01 / 5. szám

SZOMBAT, SZEPTEMBER 19. — Olv.: Máté 20:20-28.

„Aki köztetek nagy akar lenni, szolgáljon néktek és aki köztetek első akar lenni, legyen a szolgátok.”

(Máté 20:26-27)

Általános emberi tulajdonság az, hogy belső fogyatkozásainkért, hibáinkért és földhözragadt kicsinységünkért a külső körülményeket szoktuk okolni. Mások előtt rendszerint azzal védekezünk és magunkat is azzal vigasztaljuk, hogy nagy események és nagy alkalmak között mások lettünk volna. Közben elfeledkezünk arról, hogy Jézus egyszerű, jelentéktelen emberek között élt — és elfeledkezünk arról, hogy a történelem a Szentföld korabeli nagy embereiről csak Jézusra való tekintettel és Jézussal kapcsolatban emlékezik meg.

Emberi mértékkel mérve Jézus életének nagy pillanata az volt, amikor Pilátus előtt állott. Nagysága mégis a mindennapi élet apró jeleneteiben mutatkozott meg: például a gyermekek között — és például a samáriai vagy a bűnös asszonnyal való beszélgetésben. A belső nagyság nem a környezeten és nem az alkalmakon múlik.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, könyörgünk tisztíts meg bennünket és nyisd meg szemünket, hogy saját fogyatkozásainkért és hibáinkért ne a környezetünket és felebarátainkat okoljuk — add, hogy meglássuk: a szolgálatra mindig van alkalom. Jézus nevében kérünk. Ámen.

— Arra mindig van lehetőség, hogy Isten ügyéért alkotó munkát végezzünk. —

Roy DeLamotte (Georgia)