Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-09-01 / 5. szám

„Fegyverkezzetek fel azzal a gondolattal, hogy aki testileg szenved, megszűnik a bűntől.” (lPét.4:1) Mint mindenki tudja, fényképezéskor egy kép jelenik meg a filmen abban a pillanatban, ahogy a lencsét ta­karó zár kinyílik. Azonban mielőtt a kép látható volna, a filmnek át kell menni bizonyos előhívási eljáráson egy sötét szobában. (Mellőzzük most a legmodernebb gépe­ket.) — A keresztyén megtapasztalása hasonló. A meg­térés pillanatában a Megváltó fénye ráömlik az új hívő szívére, és érzékeny lelkére kitörölhetetlenül rányomódik Krisztus hasonmása. De a kegyelemnek e csodáját kö­vetni kell egy kifejlődési processzusnak. Csak így lesz látható Krisztus képe, az Ő hasonlósága a hívőn. „Az Úrnak dicsőségét fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk. (2Kor.3:18) Ez az átformálódás azonban magával vonja a sötét szoba súlyos tapaszta­latait mai Igénk szerint is. A „megszűnik,” „elszakad” szavak folyamatot jeleznek, nem azonnali tényt. Az elvál­tozás, átváltozás egy egész életen át tart. Az Úrnak a hívőkre nehezedő keze a megpróbáltatásokon át munkál­ja a megszentelődést. Kétségtelen súlyos a sötétszobai tapasztalás, mégis kö­szönd meg, Testvérem, az Úrnak. Emlékezz, az igaz em­ber benned „előhívás” alatt van. IMÁDKOZZUNK: Istenem, láttasd Fiad szépségét raj­tam, tisztaságát, indulatait. Formálj hasonlatosságára. Ámen. — Aki Istentől született, az Atya képét fejlesztenie kell magában. — HÉTFŐ, SZEPTEMBER 14. — Olv.: lPét.13:17;4:1-2. Sante Uberto Barbieri (Argentína)

Next

/
Oldalképek
Tartalom