Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-09-01 / 5. szám

„Monda Jézus a tizenkettőnek: Vajon ti is el akartok-e menni?” (János 6:67)

Konferencia — telepünk kis kápolnája halvány fényben ragyogott, amikor beléptem. Aztán szemembe ötlött a kápolna eleje egy szép színes ablakkal. Amint a nap keresztül sütött rajta, ezt a felírást olvastam:

Add nekünk szeretetedet és békességedet!

Valóban azért jöttem ide, hogy pár napig távol legyek a világ zajától és lelki békességet találjak magamnak. De ahogy a nap megvilágított egy másik részt az ablakon, most ezt olvastam:

És megújítjuk a világot.

Tehát a szeretetnek és békességnek ára van! Munka, hogy megújítsuk a világot! Tudtam azt, hogy a világnak szüksége van a megújulásra, de miért kellene ezt nekem magamra vállalni? Hiszen azért jöttem ide, hogy én újuljak meg lelkileg. Nagy csend volt körülöttem és egyedül voltam gondolataimmal.

Én Krisztustól vártam szeretetet és békességet és Ő azt várja tőlem, hogy segítsek megújítani a világot. Én hittem Neki — Ő bízhat-é bennem? Tudom már a boldogságot, ami után vágytam, akkor érem el, ha vállalom embertársaim iránt a felelősséget és szolgálatot.

IMÁDKOZZUNK: Istenünk, segíts megértenünk, hogy csak a Krisztus nevében végzett szolgálaton keresztül találhatunk lelki békességet, szeretetet és örömöt. Ámen.

— Személyes lelki megújulásban akkor lesz részünk, ha Jézus Krisztusnak ajánljuk fel életünket és szolgálatunkat. —

HÉTFŐ, SZEPTEMBER 7. — Olvassuk: Ján. 6:66-71.

Irish Erzsébet (Arizona)