Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-01-01 / 1. szám

SZERDA, FEBRUÁR 25. — Olvassuk: Mk. 5:1-20

„Eredj haza a tieidhez, és jelentsd meg nékik, mily nagy dolgot cselekedett veled az Úr” (Márk 5:19)

Mai Igénk embere egy sírboltban élt, és démonok gyötörték, lakást vévén benne. De a 15-ik versben azt olvassuk, hogy „ott ül, fel van öltözve és eszénél van.” Szinte látom, hogy mondja el családjának, barátainak, mi történt vele, „mily nagy dolgot cselekedett vele az Úr”. — Nagy lecke van beszámolójában számunkra. Van-e jobb hely a Jézusról való tanúskodásra, mint az otthon? Az otthon a legkisebb, de legnehezebb, legjobban próbára tevő és bizonyos értelemben a legnagyobb közösség. Legkisebb, mert 4 fal határolja; legnehezebb, mert könnyebb prédikálni egy nagy gyülekezetnek, mint gyönygéden, tapintatosan beszélni mindig a családtagokhoz. Próbáratevő, mert magatartásunk itt a legszorosabb vizsgálat alatt van. Legnagyobb, mert az otthonokból indul el minden eredményes emberi élet.

Egy ifjú, miután elfogadta Jézust, megkérdezett egy idősebb hívőt: „Megtérésed óta mit tettél Krisztusért?” „Óh, én még tanulok” — volt a válasz. „Ha meggyújtasz egy gyertyát, azért teszed, hogy az kényelemben legyen, vagy a fényéért?” — jött az új kérdés. „A fényéért” — szólt az ifjú. „Mikor félig elégett, vagy mikor meggyújtottad?” „A fényéért attól kezdve, hogy meggyújtottam.” Nos, — felelt az idős hívő: Menj és tedd ugyanazt, és kezdd rögtön otthon.” — Hallották már a jóhírt tőled a tieid?

IMÁDKOZZUNK: Indíts, Uram, hogy kezdjek beszélni Rólad családomnak, barátaimnak, hogy lelkeket nyerjek. Ámen.

— A legmesszebb ható fény otthon világít a legfényesebben. — Charlotte Norlin (Kansas)