Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-01-01 / 1. szám

„Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a

másikét is. (Fil.2:4)

Egy kisfiú vasárnapi iskolából érkezett haza, ahol az irgalmas samaritánusról tanultak. Édesanyja — szokása szerint — megkérdezte: „Miről beszélt a tanító ezen a reggelen?” A legényke részletesen elmondta a példázatot szereplőivel és eseményeivel. „És mit jelent ez a történet, mire tanít, miért mondta el Jézus?” — tudakozódott tovább az édesanya. „Azt jelenti, hogy mikor bajban vagyunk, másoknak segítségünkre kell jönni” — volt a felelet.

A mi életünkben is van egy tendencia, hogy saját szükségeink, vágyaink szerint magyarázzuk az életet. Az eredendő bűn miatt az ember lelki vakságban szenved. Az „én-központiságot” nem törölte ki egészen a megtérés. Ezért inti Pál a hívőket: „Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem a másikét is.” És mert ez nem jön olyan természetesen, azért idézi Pál az önmagát áldozó szeretetnek legszebb példáját: „Az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban,” aki elhagyta dicsőséges pozícióját, az elveszett bűnösökért való törődésből testet öltött, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lévén. Pál ap.-nak ezen szavai a világ legbrilliánsabb theológusait is meghökkentik, de ugyanakkor elég egyszerűek, hogy minden hívő megértse. Világosan mutatják nekünk: mit jelent mások hasznát is nézni.

IMÁDKOZZUNK: Uram, az az én imám is, az én vágyam is, hogy segítsek, hasznára legyek másoknak általad. Ámen.- Helyezd magad mások helyébe inkább, mint bírálod őket. —

Mary C. McLaughlin (Colorado)

SZOMBAT, FEBRUÁR 7. — Olvassuk: Fil.2:1-8.