Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-01-01 / 1. szám

SZERDA, JANUÁR 21. — Olv.: Jer.Sir. 3:14-21 „Az Úr kegyelme, hogy még nincsen végünk. Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged.” (Jer.Sir.3:22,23) Öregkort értem. És ez nem is olyan rossz, mint ahogy félünk tőle. Isten szeretete minden napomat átjárja és megédesíti. A munka, élvezet, szórakozás több, ilyen­olyan útjai bezárultak előttem, de egy út nyitva van: az imádkozás királyi útja. Nem számít, hogy testileg meny­nyire csökkent tevékenységem, lelkileg járhatok, lépcső­ket mászhatok, emelkedhetek. Nagy vigasságom van, hogy az Úr szeretete és irgalma tovább folyik az éle­temben. Öregek Otthonában élvén, szoros kapcsolatban mások­kal, imádkozom kinek-kinek égető szükségletéért. Ér­zékennyé lettem mások problémája iránt, anélkül, hogy tolakodó lennék. Tudom: ajkam závárai elé őröket kell állítanom, sokszor egész osztagot. Megelégedett vagyok, anélkül, hogy önelégült lennék. Mikor hálószobám ajta­ját behajtom, egyedül vagyok, és mégsem egyedül. Csend­ben, de sohasem unottan. Visszagondolok a boldog idők­re, s a szomorú napokat menni hagyom. Szívembe vés­tem a drága igazságot, hogy Ő sohasem hagy el, hogy minden gazdagsága rendelkezésemre áll. Öreg Testvé­rem, tudod-e, hogy minden nap hozhatja neked is ezt az igazságot, s együtt a békességet. IMÁDKOZZUNK: Istenem, mily nagy vagy Te, és mily csodálatos, hogy elfogadod porszem gyermekednek egy­szerű imáját. Úgy bánsz velem, mintha én lennék egyet­len gyermeked. Mindenem vagy, bízom Benned. Ámen. — Isten szeretete minden reggel megújítja életemet. — Eileen Duxbury (Port Elizabeth, South Africa)

Next

/
Oldalképek
Tartalom