Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-11-01 / 6. szám

,,A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.” (Ján. 1:5)

1978-ban karácsony estéjén és napján Pennsylvánia állam nagy része villanyáram nélkül töltötte. Több ezer otthonra, s az utcákra sötétség borult. Az áramszünetet egy jeges hóvihar okozta, mely megrongálta a vezetékeket. A villanyáramot szolgáltató Társaság munkásai karácsony napját fagypont alatti hőmérsékletben a villanypóznákon ünnepelték. De a gondolat, hogy több százezer embertársuknak meleget és fényt juttathatnak, karácsony szellemét, a szolgáló Krisztust nem engedte kialudni szívükben.

És mi történt az otthonokban? Karácsony melegségét, örömét azokban sem tudta megölni a sötétség sem a rideg hőmérséklet. Bebizonyult, hogy karácsony lelkisége nem függ az élet külső körülményeitől. Az igazi karácsony egy belső fény, egy belső ragyogás a szívekben a gyermek Jézus bethlehemi bölcsője felett.

Igen, a sötétség világában, a félelem, szomorúság, magányosság állapotában is lehet karácsonyi öröm. Az igaz világosság keresztülsüt a sötét fellegeken is. Ahol Krisztus szelleme elevenen él, semmiféle „áramszünet,” semmiféle kudarc, hiányosság nem veszi el az Istenben való örvendezést, az Ő áldásainak látását.

IMÁDKOZZUNK: Hálát adunk, Urunk, hogy a Te nagy, irántunk való szereteted legyőzi a sötétséget életünkben. Ámen.

— Az első karácsony fénye még ragyog a szívekben, ha nyitva vannak Isten szeretete és gondviselése előtt. —

Nuell Crain (Texas)

VASÁRNAP, DECEMBER 27.— Olvassuk: Jn. 1:1-14.