Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-11-01 / 6. szám

CSÜTÖRTÖK, DECEMBER3. —Olvassuk: Ján. 1:35-42.

„A kettő közül András volt az egyik, a Simon Péter testvére. Találkozék ez először a maga testvérével, Simonnal és monda neki: Megtaláltuk a Messiást; és vezető őt Jézushoz.” (Ján. 1:41-42)

Egy este, amint éppen a televízió hírközlését hallgattam, kis két és fél éves leányom azzal a kéréssel terelte magára figyelmemet, hogy mondjak neki egy történetet. A műsor érdekes volt, és végig akartam nézni; ezért ,,kegyezésként” azt ajánlottam kisleányomnak, hogy ő olvasson valamit ,,Jézus és Péter” című képeskönyvéből a babájának. ,,Nem tudom megtenni” — mondotta ö, „nem tudom a szavakat.” „Ne aggódj azon, hogy milyen szavakat használj, kisleányom” — mondtam én, „csak mutasd meg neki Jézust.”

Később sokszor visszagondoltam erre a válaszomra. Hányszor mulasztottam el a bizonyságtevés drága alkalmát, mert nem tudtam, hogy közelítsek embertársamhoz? Hányszor mentettem magam Jézusom előtt azzal, hogy „nem találom a megfelelő szavakat?” Pedig a mi feladatunk csak az, hogy hívogassunk Jézushoz, láttassuk, mutassuk Jézust, amint András tette. Ő nem kereste a hatásos szavakat, hanem boldog hittel elvezette testvérét Jézushoz.

IMÁDKOZZUNK: Uram Jézus, add, hogy mindenkor kész legyek a Szentlélek vezetését elfogadni és, hogy szívemben éljen a Te parancsod: tegyetek tanítvánnyá... Ámen.

— Sokan csak rajtad keresztül találhatják meg a Jézushoz vezető utat. —

Garrington P. István (Iowa)