Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-11-01 / 6. szám

SZERDA, NOVEMBER 26, — Olvassuk: Jak, 1:21-25,

„Ha valaki ai Igének hallgatója és nem cielekvóje, ai Ilyen hasonló ahhos as emberhei, aki tükörben néil testi ábrásatát. Mert megtekintette magát, astán tovább ment és nyomban elfelejtette, milyen volt." (Jak, 1:23-24)

Ha nem viselem as igen vastag ssemüvegemet, akkor mindent, ami 5-8 em-nól messsebb van esak igen elmosódva látok. Mikor a fürdössebémban állok a tükör előtt és mosom as arcomat, vagy fogamat kefélem, nem Ismerem fel ast a női arcot, aki viananés rám, Csak foltokat látok ott, ahol as arcom vagy ahol a hajam van, Tréfálkosva magammal, arra gondolok sokisor, hogy as ott, a tükörben lehet esetleg egy gyönyörű fiatal leány is, nem pedig Öregedő, ösiülö jómagam,

Asután felfessem asokat a nehés, vastag ssemüvegeket, és abban a pillanatban a tükörből as én nagyon jól ismert arcom nés rám visssa és minden élesen klrajielódik előttem a gsobámban,

Eltöprengek olykor, milyen rövidlátóik is vagyunk lelkileg magunkkal és életünkkel ssemben, Magunkat és cselekedeteinket olyan egyoldalúan néssük, hogy ások ssinte ijesstöek, Pedig a „lelki ssemüveg" rendelkeiésünkre áll: ima, igeolvaság, elmélkedés, Esek asonnal elvessik as illüsiós vakságot, lseken keresetül asonnal meglátjuk, kik vagyunk valójában és hogy Isten milyennek sseretne látni, A leghübb tükör ai Ige! Masináid!

IMÁDKOZZUNK i Uram, te látss mindent. Segíts minket, hogy láthassuk hibáinkat és lehetőségeinket. Ámen.

= Ha Isten útjait figyeljük, meglátjuk, Isten mi jót gondolt felölünk, =

Henderson T, Lois (Penssylvania)