Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-11-01 / 6. szám

VASÁRNAP, NOVEMBER 8. — Olvassuk: Ján. 3:16-21.

„Úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” (Jn.3:16)

Voltam.egy nap az Alabamai Űrrakéta Központban Huntsville-ben, ahol lenyűgöztek a tudomány csodái. Az egyik teremben a híres űrrakéta mérnök-tudós Wernher von Braun levelezését találtam kiállítva. Köztük volt egy levél Albert Schweitzertől. íme a levél nehány sora: „Olvastam erőfeszítéséről, hogy a halhatatlanságról vallott keresztyén hitet igyekszik észszerű, tudományos fogalmakkal alátámasztani. Én, aki sokat gondolkodom a vallásról, hiszem, hogy a halál utáni élet követelménye, előfeltétele az igaz vallásnak. Az igaz vallás pedig olyan lelki élet, amit az ember magáévá tehet, mert Jézuson keresztül adva van a világnak. Azonban az élet folytatódására nézve a halál után az igaz vallás nem állít fel semmi követelményt. Mindent Istenre hagy.” Én úgy értem ezt, hogy az örökélet hite nagy áldás a földön a vallásos ember számára, de az igaz vallás a szuverén Isten előtt hallgatag tisztelettel áll, és nem ad ki biztosító igazolványt, nem oszt poklot, vagy mennyet. Az Ige szerint Isten akarja, ahogy az embernek bővölködő, boldog örök élete legyen, hiszen ezért adta e világnak szent Fiát Megtartónak, bűneinktől Megváltónak. De ennél többet a vallás nem mondhat. A végzés Isten dolga. Világos az üzenet. Az örökélet hit által van és nem tudományos bizonyítékokból.

IMÁDKOZZUNK: Urunk, Alkotója földnek, űrnek, mindennek, újítsd meg hitünket a Te örök szeretetedben. Ámen.

— Ma és örökké hit által élünk. —

T.S. McAnally (Tennessee)