Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-09-01 / 5. szám

„A jótéteményben meg ne restüljünk, mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk.” (Gál.6:9)

Csodálatos ez a Galatabeliekhez írott levél. Az első négy fejezetében és az 5-iknek első felében is Pál azt bizonyítja, hogy a törvény cselekedeteiből senki sem igazul meg. Emberi erővel ugyanis senki sem tudja megtartani a törvény minden pontját. Csak Jézus kegyelme, halála érdeme ad üdvösséget, megigazult életet. Ezzel szemben a levél vége a jócselekedetek fontosságát hangsúlyozza. Ilyeneket olvashatunk itt: „Szeretettel szolgáljatok egymásnak;” csak egy érték van: „a szeretet által munkálkodó hit;” az egész törvény ez egy Igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat;” „egymás terhét hordozzátok;” „cselekedjünk jót mindenekkel.”

Igen, Testvérem, így van. Az üdvösséget nem nyerhetjük el semmiféle emberi igyekezettel, jöcselekedettel, mégis megérkezve Isten irgalmából az örök hazába, jutalmat kapunk, hallhatjuk Isten drága, dicsérő szavait; „Jól vagyon, jó és hű szolgám.” Cselekedeteink nyilván vannak Előtte. A menny csodálatos boldogságát ezek a szavak teszik teljessé. Ezért érdemes küzdeni a test kívánságai ellen, és megöldökölni azokat. Ezért érdemes terhet hordozni, a Sátánnak vérig ellenállni.

IMÁDKOZZUNK: Jó Atyánk, adj nekünk kitartást, türelmet, hogy ilyenképpen gyarlóságunk ellenére is jobban szolgálhassunk Téged. Ámen.

— A hála és kitartás a szeretet tetteit hozzák. —

Margery E. Wertman (Washington)

KEDD, OKTÓBER 6. —Olvassuk: Gál.6:1-9.