Csendes Percek, 1980 (28. évfolyam, 1-6. szám)
1980-03-01 / 2. szám
„Azért mondom néktek: Amit könyörgésben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.” (Márk. 11:24) Nemrégiben biblia-óránkon szeretett lelkipásztorunk fiának levelét olvasta fel nekünk, ki egyetemi tanulmányait kezdte el egy távoli városban. Csodálatos, szépséggel teljes, élő hitvallás volt ez a szülőkhöz intézett levél. Minden sorából egy fiatal szív Megváltója iránt égő, tettekre vágyó, olthatatlan szeretete szólott hozzánk. A tűz, a lelkesedés szinte kicsordul szívéből. Kissé mégis aggódik, hogy fognak-e rá hallgatni az emberek. Levele végén arra kér minket, hogy imáinkba foglaljuk őt és célkitűzését, mert, ahogy írja, a testvéri lelkek fohászaira van legnagyobb szüksége. Mélyen meghatódva hallgattuk az üzenetet. Bizony, hatalmas lélekformáló ereje van a hittel teljes imának. Talán senki sem tapasztalta ennek az áldott erőnek boldog bizonyosságát, mint fiatal életében lelkészünk fia. Fiatalabb korában a világ útján haladt, barátai tanácsára hallgatva, mélyen hivő szüleinek nagy szomorúságára. Sokat imádkoztunk érte kitartó buzgósággal. Bizonyos vagyok benne, hogy mindnyájan feltétlen hittel imádkoztunk, mert tudtuk, ogy az Úr a hitvalló szülőpárnak megadja kívánságát. És valóban csoda történt. Szinteegyik napról a másikra a tévelygő fiúból Krisztus harcos vitéze lett. IMÁDKOZZUNK: Urunk, add hogy minden imádságunk hegyeket mozdító hittel mondott imádság legyen és tartalma a tetszésedet megnyerje. Ámen. — Imádságunk hitünknek egyik legfontosabb próbája. Taylor Mildred (Phoenix Arizona) HÉTFŐ, MÁRCIUS 10. — Olvassuk: Márk: 11:22-24.