Csendes Percek, 1979 (27. évfolyam, 4-5. szám)

1979-07-01 / 4. szám

VASÁRNAP, JÚLIUS 8. — Olvassuk: 2 Móz. 4:1-5;7:8-13.

„Elvetette mindenik (varázsló) az ő vesszejét, és kígyókká váltak.” (2.Móz. 7:12)

Mikor kisfiú voltam, gyakran csodálkoztam: hogy tudtak a varázslók botjukból kígyót csinálni. Később ezt olvastam: „A varázslók a kígyó nyakhátára erős nyomást gyakoroltak, s megmerevedett, mint egy bot. Aztán úgy parádéztak vele, mint egy sétapálcával. Mikor pedig bámulatba akarták ejteni a népet, a földre dobták a kígyót. Az azonnal csúszni kezdett, mert a nyomás megszűnt. Majd újra megragadták a nyakát, a nyomást megújították, a kígyó merev lett, s mint egy bottal sétáltak el vele. De 2Móz.-ben Mózesnek ezt mondja az Úr: „Fogdd meg a farkát!” Az Úr tudta, hogy a varázslóknak ezen módon nem lett volna sikerük. Más szóval Mózesnek és Áronnak valóságos fából való botjuk volt, amely Isten csodatevő erején át változott kígyóvá, és vissza megint bottá. A varázslók csak trükköt alkalmaztak.

A Sátán nagy utánzó, de Isten igazi felsőbb hatalmával nem rendelkezik. Azonban ügyes hamisításokat tud csinálni, ami megzavarhatja az óvatlanokat. A szemfényvesztő csalások mai világában azért állandóan „próbáljuk meg a lelkeket,hogy Istentől vannak-é, mert sok hamis próféta jött ki a világba.”

IMÁDKOZZUNK: Urunk, igédből hadd tanuljuk felismerni az alaptévedéseket! Lelked adjon világosságot, és segítsen elkerülni a Sátán csapdáját! Ámen.

— A tévely gyakran az igazság ruhájába öltözik. —

Raymond Bottom (Monroe, Michigan)