Csendes Percek, 1977 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1977-01-01 / 1. szám

"Mindenre képes vagyok abban, aki megerősít engem." (Filippi 4:13)

A lelkipásztor kilépett házából a verandára és a padló leszakadt a lába alatt. A földre zuhant és a letört fadarab olyan erővel ütötte meg. hogy mind a két szemére megvakult. Hatalmas csapás volt és életformáját, valamint munkamódszerét meg kellett változtatni. Többé nem dolgozhatott úgy mint azelőtt, de lelkipásztori, tevékenységét folytatta, telefonon adta ezután tovább a szivében levő evangéliumot. Akiket hivott komoly lelki megnyugvást nyertek tőle. Ha valaki sajnálkozott rajta és azt mondta: "Milyen szomorú, hogy a vakság áldozata lett.” akkor ő így felelt, “Nem áldozata, hanem a vakság legyőzője vagyok.”

Sokszor átgondolom ezt a kifejezést, nem áldozat, hanem legyőző Ha magunkévá tudjuk tenni ezt a gondolatot, akkor a tragédia is fényes szolgálattá válhat.

Pál apostol is hasonlóan érezhetett, amikor ezt kérdezte: "Üldözés, éhség, veszélyek és ellenség elválaszthat-é Krisztustól?" Nem. — mondta Pál, — sőt mindenekben győztesek vagyunk az által, aki szeretett minket.

Az. ilyen szolgálat is lehetséges, mert azok tettek bizonyságot róla. akik átélték.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, nyisd ki a szemünket a sokféle lehetőségre, amelyeken keresztül szolgálhatunk Téged. Ámen.

— Krisztusban mindenek felett győzelmet aratok. —

A. E. Binder, (Mt. Vernon, Ind.)

SZOMBAT, JANUÁR 15

Olvassuk: Róma 8:31-39