Csendes Percek, 1977 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1977-03-01 / 2. szám

"Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak akik szövetségét és bizonyságait megtartják. (Zsolt. 25:10)

Gyermekkoromban sokszor régimódiaknak tartottam szüléimét, mivel elvárták tőlünk, gyermekektől, hogy velők együtt rendszeresen látogassuk az istentiszteleteket vasárnaponként. Mivel engedelmességre szoktattak, ha vonakodva is. de mentem.

Sok, valószínűleg, lélekhez szóló prédikáció veszett kárba nálam, midőn a templomi padban ülve gyermeki eszem másfelé kóborolt. Mindazonáltal a templombajárás annyira meggyökererezett bennem, hogy mikor felnőttem és elhagytam a szülői házat, továbbra is eljártam az istentiszteletekre, noha kezdetben még hiányzott az evangélium életadó igéjét szomjuhozó hit életemből. Legyenek jó szüleim áldottak még haló poraikban is. hogy a templomba járásra ráneveltek! Most életem alkonyán kérem az Urat buzgó lélekkel, adjon a szülőknek keresztyén felelősségérzetet, hogy a szívükbe vegyék a példabeszédek írójának intelmét: “Tanitsd a gyermeket az ő útjának módja szerint: még mikor megvénhedik is. el nem távozik attól.”

IMÁDKOZZUNK Istenünk és Atyánk segíts abban, hogy legyőzzük életünkben a közönyösséget és erősítsd elhatározásunkat, hogy a ránkbizottakat Hozzád vezessük A Jézus nevében kérünk. Ámen.

— Gondoljunk rá, hogy ha nő a vallástalanság. talán a mi lagymatag hitünk és nemtörődömségünk is hibás benne. — Seifert Fern Kramer (Norfolk. Virginia)

PÉNTEK, ÁPRILIS 22

Olvassuk: Zsoltárok 25:4-14.