Csendes Percek, 1977 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1977-03-01 / 2. szám

Olvassuk: II. Kor. 9:6-12

“Kiki amint eltökélte szívében, nem szomorúságból vagy képtelenségből, mert a iákedvű adakozót s-ereti az Isten (II Kor. 9:7).

Sokféle oka van az emberek adakozásának A bűn rnegrontotta az emberi szívet. Bőséges adakozás történhet csak dicséretért, vagy azért, hogy Isten kegyét megnyerjük. Vannak, akik azért adnak, mert leszámíthatják az adóból. Természetesen így is lehet sok könnyet törölni, éhségei enyhíteni. Isten kegyelme az így adott összegeket is megáldhatja, az adakozónak azonban nincs belőle lelki nyeresége. Mi. keresztyének. Krisztus megváltott gyermekei, akik tudjuk, hogy mit tett értünk az Atya, vajon nem adunk-e sokszor szűkmarkúan. kénytelenségből és szomorúan. Ez azért van. mert elfelei'kezünk Krisztus keresztjéről, a kegyelem nagyságáról.

Hogyan adjunk?

A. Alázatos szívvel, tudva, hogy minden az Úré. Mink van. amit nem tőle kaptunk?

D. Derűsen, mert tudom, hogy Jézus magát-odaadó életét rajtam keresztül folytatja itt a földön. Milyen nagy dicsőség és öröm ez.

O. Okosan, tudva, hogy számonkéri az Úr a sáfárságot és dicséretét, jutalmát vehetem.

K. Kedvesen és készeségesen. mert csak az ilyen adakozót szereti az Isten.

IMÁDKOZZUNK: Jó Atyám, adj felelősséget, hogy mint hű sáfár tölthessem életemet. Jézus nevében kérlek, aki mindent adott. Amen.

— Amit nem adunk oda életünkben, elveszítjük a halálban John Griffen (Cambuslang. Scottland)

SZOMBAT. ÁPRILIS 23.