Csendes Percek, 1976 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Máté 13:24-30.

“Az Űré a föld és annak teljesség».” (Zsoltárok 24:1)

Jézus és tanítványai jól ismerték a vidéket és a földművelést. Ezért eljárásaik és példáik a mindennapi élettel és a természettel voltak kapcsolatosak. Akkor is, akárcsak ma, a földművelés sikere attól függött, hogy mennyire engedelmeskedtek Isten törvényeinek.

A termőföldet a természettel összhangba kell gondoznunk, használnunk és a talajpusztulástól védelmeznünk. Az ehhez szükséges módszerek és irányelvek rendelkezésünkre állnak.

Keresztyén kötelességünk az, hogy a talajt védjük és a jövő számára megőrizzük. Ügy kell a termőtalajt használnunk, hogy megőrizzük és javítsuk, miközben minket táplálékkal lát el.

Van a talajban olyan dolog, amit szétrombolhatunk, de nem tudunk újrateremteni. A termőföldet meg kell szentelnünk, eszünkben tartva, hogy az az Isten ajándéka minden gyermekének minden időkre.

IMÁDKOZZUNK: Urunk, hálát adunk a nap melegéért, az eső vizéért és a talaj táplálékáért. Köszörűjük azt a bőséget, amit ezek által adsz nekünk. Jézus szavaival imádkozunk Hozzád: “Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben..Ámen.

— Isten nagyon megtisztelt minket, amikor a teremtés sáfáraivá tett. —

UongweU T. J. (Knoxville, Tennessee)

KEDD, FEBRUÁR 17.

— 50 —