Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1975-01-01 / 1. szám
“Az Ür pedig igazgassa a ti sziveteket az isten iránt való szeretetre és Krisztus iránt való állhatatosságra.” I. Thessalonika 3:5) Ikreink születése után az orvos így szólt hozzám: “Asszonyom, most pedig gondoljon arra, hogy mielőtt anyává lett volna, feleség volt.” Az orvos szavai sokat segítettek engem abban, hogy különböző szerepeim és feladataim között a helyes sorrendet megtartsam. Oly könnyű a dolgok fontosságának sorrendjét összezavarni. Mi, keresztyének is kell, hogy szem előtt tartsuk elsőrendben való feladatunkat és szerepünket. Mi elsősorban Isten gyermekei vagyunk. Mikor Istennek adjuk életünkben az első helyet, amikor magunkat és szolgálatunkat őneki szentelj ük, akkor életünk távlatokat nyer. Ahelyett, hogy csak önmagunknak vagy csak az élettársunknak élnénk, tudunk Krisztusnak élni és így találjuk meg az élet értelmét. IMÁDKOZZUNK: Szerető Istenünk, Tőled kémük kegyelmet, hogy tehetségünk legjavát tehessük bele azokba az életfeladatokba, melyeket elénk adtál. Segíts szem előtt tartamunk, hogy első rendben Neked tartozunk hűséggel és engedelmességgel. Áldj meg bennünket ma is és segíts bennünket, hogy oly önzetlenül szerethessünk, mint Jézus szeretett minket. Az ö nevében kérjük ezeket, Aki így tanított imádkozni minket: “Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben..Ámen. — Legfontosabb dolog életünkben: Istenhez való kapcsolatunk.— Clark Lorene (Valparaiso, Indiana) SZOMBAT, FEBRUAR 22 Olvassuk: Máté 10:37-39 — 56 —