Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-07-01 / 4. szám

Olvassuk: II. Korinthus 4:6-14.

“Én vagyok a világ világossága, aki engem követ nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.”

(János 8:12)

Konyhaablakunkban zöldelő cserepes növény van. Magam ültettem el a kicsirázott ágacskákat, amelyen csak egy pici levélke volt. Később még több levelet hajtott. Amint a friss levélkék kisimultak, egymásután mind “kinéztek az ablakon”, vagyis a világosság felé fordultak. Amelyik lejebb volt a homályban az elsárgult. Nézegettem a kis növényt és gyönyörködtem a friss zöld levelekben. Aztán leszedtem azt a néhány sárga levélkét. Közben Jézus Krisztus szavai jutottak eszembe: “Én vagyok a világ világossága, aki engem követ nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.”

Amint a kis növénynek szüksége van a nap világosságára, ugyanúgy a mi lelkűnknek szüksége van Jézus világosságára. Aki csak önmagának él és a világban bízik, az lassacskán belemerül a homályba, mert lelke elszárad. Nem lesz övé az életnek világossága, ami csak Jézusban található meg az ö Igéje által. Elérhet talán az ember az életben minden célt, belemerülhet az ideiglenes gyönyörökbe, mégis sötétségben jár és marad örökre, ha nem keresi meg Jézus Krisztust a világ világosságát.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei édes Atyánk. Kérünk, segíts bennünket, hogy mindig kövessük Jézus Krisztust és az ő szavain keresztül a miénk lehessen az életnek világossága. Ámen.

— Aki az Ige által látja Jézus Krisztust, az nem maradhat a sötétségben. —

Tomcsányi Ödönné (Fresno, California)

VASÄjRNAP, AUGUSZTUS 17.

— 50 —