Csendes Percek, 1975 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1975-03-01 / 2. szám

CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 29.

Olvassuk: II. Timótheus 1:1-17.

„Eszembe jutván a benned lévő képmutatás nélkül való hit... (II. Timótheus 1:5)

Egy asszony hosszú hónapokon keersztül szenvedett erős fájdalmakban és élete ezen a földön végéhez közeledett. Ennek ellenére mégis érdekelte családja és barátai sorsa, jóléte. Valahogy a tudomására jutott, hogy egy problémával küszködök és ő ezt megemlítette. Próbáltam könnyedén elkerülni a kérdést.

Mégis, erőlködve a fájdalomtól, megfogta kezem és így szólt hozzám: „Kedves barátom, őrizd meg hitedet.” Pár órával később kiszenvedett.

A napok jönnek, mennek, de a problémák megmaradnak. Mikor mérges, vagy türelmetlen vagyok, viszsza emlékszem a suttogó szavakra és arra gondolok, hogv ő milyen navy erőfeszítéssel bátorított: kell. hogy megtartsam hitemet. Tudatában vagvok annak, hogv mások által nver hitem erősítést és azt így nekem is tovább kell adnom mások számára.

IMÁDKOZZTJNK: Mennvei Édesatvám, segíts engem,, hogy tudatában legyek jelenlétednek életemben, és halálomban, minden megtavasztalásomban. Krisztus nevében kérlek. Ámen.

— Ne csak őrizd meg, hanem oszd is meg hitedet. —

James L. Richard, Florida

— 31 —