Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-03-01 / 2. szám

KEDD, MÁRCIUS 26

Olvassuk: Zsoltárok 46:1-8

„Isten a mi oltalmunk és erősségünk, igen bizonyos segítség a szorongatásban." (Zsoltárok 46:2)

Családom a menekülés útján volt. Az ellenség elől menekültünk, aki már elfoglalta otthonunkat s körülöttünk teljes káosz volt. Mindenki valamiféle fedél után nézett a kegyetlen hideg éjszakában. Végülis egy csűrt találtunk, mely telve volt munícióval.

Hirtelen jött a légitámadás. Aggódtunk és sírtunk. Ha a csűr gyenge tákolmányát elttalálják, mindnyájan a levegőbe repülünk. De ötéves kishugom azonnal megnyugtatott bennünket. „Nézd csak — kiáltotta, felfelé mutatva — az a lyuk a tetőn nem elég nagy egy bombának!”

Gyermeki bizalma mosolyra késztetett bennünket a halálfélelemben. A gyermek hite megmentett bennünket a kétségbeeséstől. Most már képesek voltunk aludni is a munícióval megrakott csűrben. Félelmünk imába simult.

Isten, a mi oltalmunk és erősségünk mindenütt körülvesz bennünket. Keze ott van mögöttünk, előttünk, felettünk, alattunk, ö „igen bizonyos segítség a szorongatásban”.

IMÁDKOZZUNK: Dicsérünk, téged Isten, mi oltalmunk és erősségünk. Ha veled vagyunk, nem félünk még akkor sem, ha veszedelem vesz körül berniünket. Jelenléted megvigasztal és lecsendesít. Hála legyen ezért Tenéked. Ámen.

— A veszedelemben és rettegésben is ott van velünk az Ür. —

von Lingen Hédi, Pennsylvania-28-