Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-01-01 / 1. szám

Olvassuk: 2. Timotheus 1:5-12.

„Tudom, kinek hittem.” (2. Timotheus 1:12)

Ez az egyszerű és mégis fenséges kijelentés valami különös hatalommal bír. Nem csak írója érezhette ezt. Ma is minden keresztyén ember, kinek kedves ez az Ige, erőt meríthet belőle. Nem egy szenvedélyes, ösztönei által vezetett ember hirtelen fellángolása ez, hanem a hitélet és vallásos gondolkozás egyik tanítómesterének, Pálnak érett bizonyságtétele. A nagy apostol megtalálta az alapot, Krisztust, kiben mindig, minden körülmények között bízhat. Keresztyén életútján jöhettek eltévelyedések, kétségek, de erre a csillagra mindig felnézhetettt, hogy irányát helyreigazítsa.

Erre a tudásra, Jézus Krisztusnak erre a megismerésére elengedhetetlenül szüksége volt Pálnak. Nagy feladat volt rábízva. Isten arra hívta, hogy hirdesse, terjessze és megalapozza Krisztus evangéliumát. Felelősségét Pál igen komolyan vette, s bár lelkiismeretes, mélyérzésű, magas intelligenciájú ember volt, tudta, hogy képességeinek teljes mértékű kihasználása szükséges ekkora küldetéshez. Pál sokat tanult az iskolákban, az írásokból, a többi apostoloktól, de a teljes megismerés ilyen bizonyosságához egyedül Jézus Krisztuson keresztül juthatott. Pál ismerte Öt, akaratát, emberekhez való viszonyulását, gondolkozását, cselekedetet! t, megváltói tervét és erejét. Pál Krisztussal járt szüntelen.

Ismred-e az Urat? Az Ő nyomdokában jársz-e?

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, Adj boldog bizonyosságot és vigasztaló, megerősítő tudatot, hogy ma is a Tőled egyre távolodó világban tanítványaid maradjunk. Ámen.

— Ha megismerted Krisztust, szeresd és szolgáld Öt! —

Shaw Bell Herbert, püspök (Észak-Karolina)

CSÜTÖRTÖK, FEBRUAR 7.

— 40 —