Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-05-01 / 3. szám

„Ami embereknél lehetetlen, lehetséges Istennél.. (Luk. 18:27) A boldogult Murrow Edward gyakran elmondotta, hogy valamikor, a második világháború napjaiban gyakran kellett végigmennie Londonban az agyonbom­bázott East India Dock úton. Egyik templom-rom ka­puján ez a kiírás függött sokáig: “Ha a térdeid resz­ketnek, térdelj le rájuk”. Akkoriban kevesen merték remélni, hogy Anglia túl­éli a nagy próbát. Ügy látták sokan, hogy lehetetlen helyzetbe kerültek. Csak később emlegették már úgy azokat az időket, mint Anglia legcsodálatosabb éveit. Nemcsak a Biblia, de a történelem maga is tele van olyan Dávid-Góliát-szerü történetekkel, amiben a gyen­ge az erős fölé kerekedik, Isten segítségével. Az egyéneknek, csakúgy mint egész nemzeteknek az élte tele van súlyos krízisekkel, amikben Isten érin­tése hoz megoldást. Egy kedves, 30 év körüli asszony mondta el egyszer a maga történetét egy keresztyén csoportban. Néhány évvel ezelőtt még teljesen re­ménytelen rabja volt az alkoholizmusnak. Hiába pró­báltak rajta segíteni rokonok, barátok, orvosok. Min­den hiábavaló volt. Még öngyilkosságot is megkísérelt. Végül, miután mindenki letett róla, mint teljesen re­ménytelen esetről, valahol, egy igehirdetést hallva, kétségbeesetten kinyújtotta kezét Isten felé és gyó­gyulást, szabadulást nyert. IMÁDKOZZUNK: Édesatyánk, láttasd meg velünk, hogy mi, gyengeségünk következtében tehetetlenek va­gyunk, de a Te erőddel győzelmet arathatunk a Go­nosz felett. Ámen. — Milyen dőre dolog az élet nagy akadályainak egyedül nekimennünk, Isten nélkül. — Smith Sandra, North Carolina PÉNTEK, JÜNIUS 28 Olvassuk: Lukács 18:18-27 — 61 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom