Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-05-01 / 3. szám

„Alázzátok meg magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Minden gondotokat Ö reá vessétek, mert neki gondja van reátok.” (I. Péter 5:6, 7)

Kis fiam azt követelte, hogy a televízió adást váltsuk át arra az állomásra, amelyik az ő kedvenc programját sugározza, jóllehet a család minden tagja szerette ezt a másik programot. Követelését heves vita követte, amelyben szeretetlen voltam. Nyersen válaszoltam, és türelmetlenül. Fő-igyekezetemet arra irányítottam, hogy magatartását kifogásoltam és nem arra, hogyan tudnám segíteni őt abban, hogy önzetlen legyen és méltányos.

Később figyelmemet valaki Péter apostolnak erre a versére irányította: “Minden gondotokat ö reá vessétek, mert néki gondja van reátok.” Rájöttem, hogy fiam követelése súlyos teher lett számomra, és ezt a terhet magam akartam csak hordozni. De ez a teher még mindig súlyos volt, és még mindig bántott. Nem volt belőle kiút.

Kértem Istent, hogy vegyen lakozást a mi családi körünkben. Nagy lelki nyugalom szállt meg. Bementem a hálószobába, ahová fiamat küldtem. Átöleltem és azt mondtam neki, hogy nagyon szeretem. Tudjátok mi történt? Nem követelőzött többé.

IMÁDKOZUNK: Atyám, hadd hozzuk elébed mások iránti gondjainkat, hogy ezáltal gyógyító szeretetednek csatornájává lehessünk embertársaink felé. Ámen.

— Isten akkor tud másokat igazán segíteni, ha mi azokat az ö szeretetével tudjuk szeretni. —

Long Harrison Nat, Georgia

KEDD, MÁJUS 28

Olvassuk: I. Péter 5:1-7

— 30 —