Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Róma 12:14-21.

„Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” (Galata 6:2)

Volt egyszer egy nagyon érdekes álmom. Ebben az álomban a legfiatalabb fiam újra gyermek volt. Sírva jött hozzám, mert elvesztette kedvenc sapkáját. Minden helyet átgondoltam, ahová csak tehette és együtt sírt, ezt mondtam: „Joe, mi mindenütt megnéztük, mi mást tudunk még tenni?” Erre felemelte felém könynyes arcát és sírva ezt felelte: „Tudnál-e velem sírni?”

Ezen a földön sokan ma fáznak, éheznek, betegek, szegények, nem kapnak megbecsülést.

Segítünk rajtuk pénzzel, törvényekkel támogatjuk őket, amelyek némileg könnyítik helyzetüket. De átéreztük-e eléggé igazán helyzetüket? Tudunk-e velük együtt sírni?

Egy híres orvos mondta egy alkalommal: „Amikor már nem érzem át betegeim fájdalmát, nem akarok tovább orvos lenni.”

Ha úgy törődünk másokkal, hogy átérezzük fájdalmaikat, akkor segítünk rajtuk igazán és akkor terem életünk jó gyümölcsöket. Ezért jött Jézus, hogy életek bővelkedjenek rajtunk keresztül is.

IMÁDKOZZTJNK: Mi Atyánk, adj nekünk szemeket, hogy meglássuk mások szükségeit és hogy meghalljuk sírásukat. Adj nekünk meleg, érző szívet, hogy átéljük mások szükségeit, mintha mieink lennének. Szent Fiad. a mi Urunk Jézus Krisztus nevében kérünk. Ámen.

— Az élet úgy lesz jobbá holnap, ha már ma mindent megteszünk ezért. —

Hale Akin Bess, Arkansas

SZOMBAT, MÁRCIUS 24.

— 26 —