Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Efézus 4:22-32

„Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasok, bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban." (Efézus 4:32)

Kislányunk egy alkalommal így imádkozott: ,,Kcrlek, édes Istenem, hogy tégy minden gonosz embert jóvá, a jó embereket pedig kedvessé.”

Nincs kizzárva, ha össze tudnánk számolni, hogy' sokkal több jószándékú ember él ezen a világon, mint gonosz. Csak az a baj, hogy a jószándékú és jót akaró emberek nem mindig kedvesek és szívélyesek.

Hányán fáradoznak igazán szívből azon, hogy valami jót tegyenek. Mennyi időt töltenek el jónak látszó dolgok szervezésével, más emberek életének az irányításával. S mégis lehetséges, hogy minden ügybuzgóságuk ellenére sincs bennük semmi kedvesség, szívélyesség, amik pedig ismertető jelei a keresztyén embernek.

A farizeusok is igen jó emberek voltak. Féltőn őrködtek az ősi törvények betartásán.. De ugyanakkor hihetetlenül kemények voltak azok felé, akik szerintük engedetlenek voltak a törvényeknek. Szívükben semmi helye sem volt az irgalmasságnak és jóságosságnak.

Jézus ellenben minden embert értéknek tekintett. Bármennyire is elfoglalt volt és bármily sokan is vették Őt körül, mindig volt. kedves szava azok felé, akik segítségére szorultak.

IMÁDKOZZUNK: Uram, tégy engem kedvessé és szívélyessé azok felé, akikkel ma találkozom. Szavaimon és tetteimen Jézus szépsége ragyogjon át. Az O nevében kérem ezt. Amen.

— A kedvesség titka: beleélem magam a másik ember helyzetébe. —

Odell E. A., Anglia

VASÁRNAP, MÁJUS 20- 22 —