Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-03-01 / 2. szám

Olvassuk: János 15:1-11

„Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek." (János 15:5)

Hawaiban van egy kis sziget, melyet az emberek csak „a tilalom sziget” néven emlegetnek. Ez úgy 15 kilométerre van a Vaimea parti szikláktól, de ha nagyon tiszta az idő, még azt is látni, amint a fodros hullámok hozzácsapódnak sima partjához. A sziget egy nagyon gazdag ember tulajdona, aki senkinek sem engedi meg, hogy oda belépjen.

Amint tűnődve néztem a sziget irányába,hirtelen arra kellett gondolnom, hogy az ember maga is lehet egy ilyen tiltott sziget. Amikor valakit sok csalódás, keserűség ér, könnyen esik abba a tévedésbe, hogy Isten és az emberek ellenségei. Ügy akar védekezni tőlük. hogy bezárkózik önmagába. Magányos, szomorú ember lesz belőle. Egy tiltott sziget.

De Isten nem így látja őt, vagy minket. Mi ugyan elhatározhatjuk, hogy elzárkózunk Isten és emberek elől. de ez nem jelenti azt, hogy ő is ezt teszi és elzárkózik előlünk, vagy kizár minket szeretetéből és kegyelméből. Milyen különös és döntő jelentőséget kan ez az Ige ebben az értelemben. Amikor az Űr azt mondja, hogy „nálam nélkül semmit sem cselekedhettek”, ezzel azt akaria mondani, hogy soha sem vagytok nálam nélkül. Én veletek vagyok akkor is, amikor ti nem vagytok velem.

IMÁDKOZZUNK: Urunk. Istenünk, kérünk törd át szívünkben a félelem és bizalmatlanság falát, hogy rád találhassunk mennyei Édesatyánk. Jézus nevében kérünk. Ámen.

— Vájjon nem vagyok-e magam is egy „tiltott sziget?”—

Vinluan L. Vivencio, Hawai

VASÁRNAP, ÁPRILIS 29

— 62 —