Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Róma 8:31-39 „De hála az Istennek, aki diadalt ad nekünk, a mi Urunk Jézus Krisztus által.” (I. Kor. 15:57) Egy család, amely csak röviddel ezelőtt csatlakozott gyülekezetünkhöz, váratlan tragédia súlya alá került. Egy vasárnap reggel az apa a városiba hajtott, hogy 17 éves lányát vasárnapi iskolába vigye. Egy útka­­nyarban a kocsi összeütközött egy másikkal és a lány a szerencsétlenség áldozata lett. A meglepő azonban az volt, hogy a temetésre az édesanya győzelmi énekeket választott és arra kérte a gyülekezetét, hogy győzelmi ritmusban énekeljen. Sokakat meglepett ez a magatartás; de vajon nem er­ről beszél-e az apostol? A keresztyén ember számára nem póz és tettetés az ilyesmi, hanem annak a meg­győződésnek a kifejezése, hogy Isten a Jézus Krisztus­ban örök élettel ajándékozott meg bennünket, mely­ben nincs halál a szó mindennapi értelmében! Meg is jegyezte egy egyháztag az anyáról: „Próbák kövei kö­zé került a hite, s megtapasztalta, hogy kiállja a pró­bát!” Ezt tapasztalhatja meg minden keresztyén. Jól jegyezzük meg: nem a halálért ad hálát a keresz­tyén ember, hanem a halál feletti diadalért, melyet Krisztus által ajándékoz nekünk az Isten. Tied ez a diadal? IMÁDKOZZUNK :Örök Isten! Kegyelmeddel légy velünk az élet különböző tapasztalataiban! Még ha a halál árnyékának völgyében járunk is, légy velünk! Ámen. — Mindazáltal mienk a diadal Krisztusban! — Glency Erik, Ausztrália SZOMBAT, ÁPRILIS 21 — 54 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom