Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Máté 28:1-10

„Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondotta volt.”

(Máté 28:6)

Krisztus él! Ez a legnagyobb kijelentés, ami valaha is elhangzott. Él és bennünk van. A hagyomány szerint az első keresztyének így köszöntötték egymást, „ő él.” A modern „Jézus emberei” hasonló módon fejezik ki magukat: „Vigyázat! ő ma is akadálytalanul él és működik!”

Alapjában változnék meg a világ, ha azt gyakorolnánk, amiről azt állítjuk hogy hisszük. A hitnek inspirálni kellene bennünket, lehetővé téve Isten számára, hogy mennyei erőkkel ruházzon fel minket.

Hisszük azt, hogy Krisztus él, hogy ő az életnek az Ura; meggyőzte a halált és győzedelmes mindörökké. Ez a garancia levele annak a Krisztusnak, akit imádunk és szolgálunk.

Vajha ezzel a bizonyossággal köszöntené egvmást minden keresztyén ember Húsvét napján: „ő él.” Húsvét ugyanis lényegében ezt jelenti és még többet is, ha meghalunk a testnek, és néki élünk.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, hálát adunk neked azért a győzelemért, amelyik századokon keresztül hatékony: a belőle áradó erőért, amelyik közöttünk wtn : a megtartó kegyelemért, amely nyilvánvalóvá lett ö benne felénk. Ámen.

Welch Rae, Washington

HUSVÉT VASÁRNAP, ÁPRILIS 22

— 55 —