Csendes Percek, 1972 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1972-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Jelenések 21:1—7.

»íme mindent újjá teszek.« (Jelenések 21:5.)

Van egy mese egy kis törpéről, aki kint élt az erdőben. Éjszakánként is a szabadban aludt. Bár télen nagyon hideg volt, bebújt rózsaszínű takarója alá és jó melegben érezte magát. Egy napon egy idegennel találkozott, aki megkérdezte tőle: látta-e már az Erdők Királyát, aki minden reggel keresztül megy az erdőn és újjá varázsol mindent? »Még sohasem láttam őt — válaszolta a kis törpe — s nem is találkoztam vele, mert túl sokáig alszom.« Az idegen elgondolkozva nézett a kis törpére, aztán így szólt: »Azt hiszem, valami megakadályoz téged abban, hogy láthasd a ‘királyt; valami, ami pont olyan, mint egy kis rózsaszínű takaró.« Ezek után a kis törpének választani kellett, hogy láthassa a királyt, vagy hogy melegben maradjon kis takarója alatt.

Mindnyájunknak meg van a maga kis »rózsaszín takarója.« Esetileg olyan megrögzött nézetek, szokások, amelyekhez ragaszkodunk, mert általuk biztonságban érezzük magunkat. Ez azonban megakadályoz bennünket abban, hogy meglássuk Megváltó Istenünket, aki azért jött, hogy újjá tegyen mindent.

Imádkozzunk: Uram, segíts, hogy felismerjük életünkben mind azt, ami megakadályoz abban, bogy tisztán meglássunk Téged. Ha felismertem, kérlek Uram, adj bátorságot ahhoz, hogy kivessem azt az életemből. Ámen.

— Ma igyekezni fogok, hogy felfedezzek legalább egy valamit az életemben, ami távol tart Jézus Krisztustól. —

Gilmore Alec, Anglia

Szerda, május 24.

26