Csendes Percek, 1972 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1972-01-01 / 1. szám

PÉNTEK, FEBRUÁR 18.

Olvassuk: Lukács 4:14—21.

»Akkor pedig megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással.« (Zsoltárok 126:2.)

John Newton (1725—1807) az egykori rabszolgakereskedő miután hitre jutott és élete megváltozott, megtérését csodának tekintette és megváltott életéért háláját dicséretekben, lelki énekekben fejeze ki Istennek. Ma is éneklik:

»Csodálatos kegyelem, — mily édesen hangzik! —

Megmentettél engem, nyomorultat!

Eltévedtem, de Te megtaláltál,

Vak voltam, s most újra látok.«

Amerika első bevándorlói tapasztalatból ismerték az isteni megváltás áldását, a »Csodálatos kegyelem« kezdetű ének a keresztény lelki ébredés himnusza lett és egy évszázadon át énekelték.

Ma is szól mindenkihez, bármely nemzethez vagy fajhoz tartozzék is: egészségeshez, beteghez, írástudatlanhoz és tudóshoz, szegényhez és gazdaghoz. Isten kegyelmét mindenki elérheti.

IMÁDKOZZUNK: Urunk, hálásan köszönjük meg kegyelmedet. Taníts hogy alázatosan meghajtsuk fejünket előtted és elfogadjuk megváltásodat, a Jézus Krisztus által. Ámen.

— Keresztyén hitünk legszebb ékessége Isten kegyelme. —

Yeager Allison, Kentucky