Csendes Percek, 1971 (19. évfolyam, 2-6. szám)

1971-03-01 / 2. szám

»A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai, a konkoly pedig a gonosznak fiai.« (Máté 13:38.)

Néhány évvel ezelőtt, ifjúsági körünkkel korcsolyázva, eltörtem esuklómot. Az orvosnak, aki kezemet gipszbe tette, egy jóságos kínai orvosnő segített.

Amikor az orvos hozzákezdett a fájdalmas művelethez, az asszony így szólt hozzám: »Most nézzen a másik irányba és gondoljon valami nagyszerűre.« Amíg ezeket mondta, kezeivel széles kört formált a levegőben.

Később gyakran eszembe jutott ez a mondása; mit is jelent az, hogy gondolkozásunk nagyszerű legyen. Art hiszem, a mai világnak erre van a legnagyobb szüksége. Megváltónk, Jézus Krisztus, példát mutat nekünk arra, hogyan kell nagyvonalúan gondolkoznunk. Azaz nagy távlatokban. Ha az emberek megnyitnák szívüket, értelmüket és befogadnák az ő gondolatait, megváltozna a világ képe. Nem lenne olyan kiáltó különbség a fajok és nemzetek között; az egész emberiség gondolkodásban, szemléletében eggyé válna az egy Istenben, a teremtő és mindenható Atyában.

IMÁDKOZZUNK: Kegyelmes Atyánk, kérünk segíts minket, hogy ebben a mai modern űr-korszakban ráeszméljünk arra az űrre, ami bennünk van. Segíts abban, hogy Krisztus szelleme töltse el valónkat és ne legyen űr tovább lelkűnkben. Az Ő nevében kérjük ezt. Ámen.

— Csak Krisztusban válik gondolkodásunk igazán nagyvonalúvá. —

Richardson Lyn, Kentucky

CSÜTÖRTÖK, ÁPRILIS 1.

Olvassuk: Máté 13:18—23.

34