Csendes Percek, 1971 (19. évfolyam, 2-6. szám)

1971-03-01 / 2. szám

HÉTFŐ, MÁRCIUS 22. Olvassuk: Máté 20:20—28. »De ne így legyen közöttetek; hanem aki közötte­tek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok. És aki közöt­tetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok.« (Máté 20:26—27.) Egyházunk kebelében van egy szervezet, melyet »a Perc Emberek« szervezetének hívunk. Ezek az embe­rek fogadják az újonnan jöttékét, vagy látogatják azo­kat, akik nem tartoznak az egyházhoz. Egyszer egy házaspárt üdvözöltem, akik újonnan érkeztek városunkba. Amint meglátogattam őket, né­hány percre egyedül hagytak. Szobájuk falán egy kép függött. Egy tavat ábrázolt kereszttel a közepén. Egy ember kapaszkodott két kezével a keresztbe. Alatta a felírás: »Mindig a Te keresztedbe fogódzom.« Mély benyomást tett rám a gondolat s arra gondoltam, lehet-e jobb dologba fogódzni, mint a keresztbe? Erre a kérdésre később kaptam választ, mikor egy másik otthont látogattam. A kép, amely lekötötte a figyelmemet az előzőhöz hasonló volt; azonban a köz­ponti alak csak egy kezével fogódzott a keresztbe; a másik kezét felebarátja felé nyújtotta ki, hogy segít­sen rajta. IMÁDKOZZUNK: Mennyei édes Atyánk, ne engedd, hogy a mi keresztbe való fogódzásunk önző személyes ügyünk legyen, anélkül, hogy másokra is gondolnánk. Adj részvétet szívünkbe azok felé, akik kevésbé előnyös helyzetben vannak, mint mi magunk. Ámen. — Úgy szolgáljuk legjobban Istent, ha rászoruló felebarátainkat szolgáljuk. — Hunt B. William, Észak-Karolina 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom