Csendes Percek, 1971 (19. évfolyam, 2-6. szám)
1971-05-01 / 3. szám
1 VASÁRNAP, MÁJUS 30. (Pünkösd) Olvassuk: Róma 8:14; I. János 3:2. »Mert akiket Isten eleve ismert, azokat eleve el is rendelte, hogy az Ő Fiának képmására formáltassanak.« (Róma 8:29.) Egy több száz évvel ezelőtt élt japán császár megbízott egy festőművészt egy madár megfestésével. Hónapok teltek el, majd esztendők s a művész nem jelentkezett az alkotással. Végül is a császár felkereste őt műtermében, hogy magyarázatot kérjen. A festő azonnal új vásznat tett álványára s tizenöt perc alatt megfestette a kért madár képet. A császár bosszankodva kérdezte az indokolatlan halogatás okát, mire a művész sorra kinyitogatta szekrényeit s garmadával vette elő a madártollakat, szárnyakat, csőröket, karmokat s a preparált madárszemeket, odarakva azokat az álmélkodó uralkodó elé. Ennyi fáradság, idő, előtanulmány kellett a festményhez. Isten Lelkének sem megy egyszerre, hogy minket Jézus képmására formáljon. Hitre jutásunk, Isten felé fordulásunk csupán csak kezdete egy hosszadalmas, isteni műveletnek, míg Isten Szentlelke előhozza belőlünk azt, amit a Király akar látni bennünk. »Most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Őhozzá... IMÁDKOZZUNK: Mennyei Édesatyám, megvallom, hogy sokszor csüggedt és türelmetlen vagyok önmagam gyatraságai miatt. Kérlek, formálj »helső lelkiképpen« Szentlelke«! által. Ámen. — Lelki életünkben a döntés sokszor pillanatnyi, az átformálódás egy életen át tartó. — D. G. Bamhouse, Philadelphia 32
