Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-01-01 / 1. szám

KEDD, FEBRUÁR 24.

Olvassuk: Lukács 8:4—15, Máté 7:8—20.

»Nem teremhet a jó fa rossz gyümölcsöt, — rossz fa sem teremhet jó gyümölcsöt... Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket.«

Jézus tanítói munkájának mintegy csúcspontja volt a hegyi beszéd. Tudjuk, hogy sok mindenről beszélt benne. Többek között arra figyelmeztetett, hogy soha nem szabad ellankadni. Minden döntés fontos, mert hatással van arra, hogy milyen gyümölcsöt terem életünk. Maga Jézus állandóan súlyos döntések elé került. A templomban már 12 éves korában, majd a pusztában megkísérlésekor, — amikor elhatározta hogy megy Jeruzsálembe, és a Gecsemáne kertjébe.

A második világháború alatt, a nyugateurópai partraszállás előestéjén, amikor élete legsúlyosabb döntését kellett meghoznia, Dwight D. Eisenhower, a szövetséges erők főparancsnoka állítólag azt mondta: megtapasztaltam, hogy hit bátorságot ad, amikor válságos időkben dönteni kell, utána pedig bizodalmát, hogy az eredményt bízzuk a Mindenhatóra.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk köszönjük, hogy nagy méltóságra hívtál el bennünket és megajándékoztál a döntések lehetőségének nagy kiváltságával és felelősségével. Megváltjuk előtted, hogy a döntésekben sokszor tanácstalanok és erőtelenek vagyunk. A Te Szentlelked világosságáért könyörgünk, hogy döntéseinkben hűek maradjunk hozzád. Ámen.

— Aszerint döntünk,, hogy kik vagyunk és kik akarunk lenni. —

Faichney T.T., Ontario

59