Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-05-01 / 3. szám

KEDD, MÁJUS 26.

Olvassuk: II. Korinthus 5:16—21.

»Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtmény az. A régiek elmúltak, ime újjá lett minden.«

(II. Korinthus 5:17.)

Van egy kilenc hónapos kisleányom és napjaim legizgalmasabb percei vagy órái, amikor azt figyelhetem, hogy ez a kis élet milyen gyors ütemben fejlődik. Minden nap valami új meglepetést hoz. A Krisztusban való élet fejlődése is izgalmas és meglepő. Először bizonytalanul, bátortalanul indul, — félve attól, hogy mit szólnak az emberek, — nem gúnyolják-e, nem próbálják-e nevetségessé tenni. De az Ige és imádság által lassan megerősödik és kezd új feladatokat vállalni. Bárhol és bármi is legyen a munkája, módot talál mindig arra, hogy most már nemcsak hallgatója, hanem bizonyságtevője is legyen az igének.

A keresztyén ember nem maradhat néma. Belső kényszer hajtja, hogy másokkal megossza az örömöt, amit a Krisztusban való élet jelent.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk köszönjük néked a Krisztusban való élet lehetőségét, — és azt hogy naponta növekedhetünk Ő benne. Könyörgünk áldj meg minket, hogy éljünk is ezzel a lehetőséggel és cselekedjük a te akaratodat, Ámen.

— Krisztusról tesz-e ma bizonyságot, munkám és gondolkodásom? —

Hidalgo G. Leticia, Bolivia

28