Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-05-01 / 3. szám

»Ti vágytak a világ világossága. Nem rejthetik el a hegyen épített város.« (Máté 5:14.)

Egy keresztyén asszony mondotta, hogy a veje bevallotta, milyen nehéz neki hinni az Istenben. »Nagyon kevés vagy éppen semmi hitem nincs* — mondotta a veje — »és sokszor azt gondolom, hogy nincs is Isten.« De mivel anyósom hivő asszony, hitet merítek az ő hitéből. Hiszek az ő hitében.«

Jézus meggyógyitotta a paralizisben levő beteg embert, nem azért, mert a beteg embernek hite volt, hanem azért, mert a beteg ember barátainak nagy volt a hite.

Nagyon sokszor ez a módja a hit továbbadásának. Néha a hitben gyengék éppen a mi Isten iránti bizalmunkból merítenek maguknak erőt, és a mi bizonyságtételünk, meggyőződésünk befolyásolhatják életüket.

Bizonyos mértékben mindnyájunknak hitét erősíti másoknak Istenben való bizodalma. Másszóval: »kölcsönzött hitből« élünk. De az is igaz, hogy mindnyájunk hitét Isten felhasználhatja mások életének átformálására.

IMÁDKOZZUNK: Uram, adj nekem erős és egyre növekvő hitet, nem csak a magam szükségére, de arra is, hogy hitemen keresztül mások Benned való hite is megerősödjék. Áldj meg engem, hogy áldás lehessek mások számára.

— A hit ragadós; ha egyszer megkaptuk, másokra is átragadhat. —

Atherton E. Edgar, Illinois

SZOMBAT, MÁJUS 2.

Olvassuk: Márk 2:1—5.

4